Vitorlázás
Transat Jacques Vabre 2023 – Beszélgetés Weöres Szabolccsal a kényszerű várakozás közben
Védett helyen várakozva a viharok elvonulására
A beszélgetés három nappal ezelőtt, még az első front érkezése előtt történt, miután az IMOCA mezőny számára az előrejelzések szerint hétközben akár 60-80 csomós széllel érkező ciklonok miatt elhalasztották a Transat Jacques Vabre transzatlanti menet rajtját, és a hajók La Rochelle-ben maradtak. A gyors Ultim trimaránok a tervezett időben elrajtoltak és sebesen délre húzva elkerülték az érkező viharfrontokat. Az Ocean50 és Class 40 osztályok pedig egy sprintmenetet teljesítettek Lorient-ig és ott kötöttek ki, ott várják az időjárás kíméletesebbre fordulását, amikor új rajttal folytathatják a versenyt. Legkorábban csak a jövő héten, kedden, november 7-én várható rajt.
Szabi videó beszámolója az első viharos éjszakáról
Október 31-én, kedden beszélgettünk telefonon, még a vihar előtt
- Mi újság Szabi? Fúj már? Megjött a vihar?
- Nem, majd csak szerdán jön a kemény idő. Átkötöttük a hajókat, mert a kikötő is csak 50 csomós szélig van hitelesítve. Kiszedték pontonok köztes elemeit és mindenki a partfal mellé kötött. Szerintem, amikor jön az időjárás, én is a hajón alszom majd. Mint mindenki.
- Akkor a „kicsiket” is ezért küldték át Lorient-be. Ott jobb a helyzet?
- Minket is elrajtoltattak volna, csak nem találtak helyet sehol az egész flottának. semelyik kikötő nem tudott volna egyben fogadni minket. Az Ultim trimaránokhoz hasonlóan pedig elküldhettek volna a teljes pályára, de csak a mezőny fele ért volna elég messzire, hogy elkerülje a viharzónát. Néztük a routingot, és ha kilencven-száz százalék között megyünk, akkor is két napot benne lettünk volna ebben az őrületben, és az sok. Azt is számításba kell venni, hogy van a vissza verseny. Ha például a lassabbak közül többen bemenekülünk egy kikötőbe, akkor a frontok miatt esetleg egy hetet is kell várnunk az újra indulásig. Az eleje elslisszol, és ha egy héttel később megyünk utánuk… ráadásul, amúgy is kapunk tőlük egy hetet. Nagyon összetett a képlet, mert a vissza verseny sokaknak kihagyhatatlan kvalifikáció is, ami nekem már megvan.
- Így viszont együtt vártok egy hetet, ami szintén szűkíti a visszaút versenyre való készülés idejét.
- Le fogják rövidíteni a pályát. Valószínűleg egyenesen megyünk Martinique-ra, úgy, ahogy a Class 40-nak volt kiírva. Kicsit sajnálom, mert ez egy teljesen más útvonal lesz. Kérdéses is, hogy azok a vitorlák, amelyekkel az eredetileg kiírt menetre készültünk, azok ugyanazok-e, mint amelyek az új pályára legalkalmasabbak. Lehet, hogy módosítani kell. Kicsit sajnálom, mert a hosszú út első fele ugyanaz lett volna, mint amerre a Vendéee Globe elején érdemes menni. Hogy miként oldod meg a Kanári-szigetekig, ott mit csinálsz, után délebbre menve közel az Egyenlítő, a doldrums. Szóval stratégiai szempontból tanulságos lett volna. De, most már mindegy. Azért nem bánom, ha rövidebb úton igyekezhetünk Martinique felé.
Módosítással várhatóan az IMOCA osztály is a kékkel jelölt 4800 mérföldes pályán vitorlázik majd
- Akkor ez már biztos, hogy rövidebb pályán vitorlázik az IMOCA-mezőny?
- Hivatalosan még nem tették közzé, de ez itt nyílt titok. Különben halasztani kéne a Retour a la Base rajtját, és akkor senki, vagy legalább is a többség nem érne haza karácsonyra.
- A hajó teljesen rendben van?
- Igen, én úgy ítélem meg, hogy most már jó állapotban van. Nagyon sokat dolgoztunk rajta. Aztán persze sosem lehet tudni, hiszen a vízen nincs olyan, hogy tuti!
Fotó: Kerekes Zsombor / Szabi Racing
- Megjelent a vitorlás sajtóban, mi is írtunk arról a tanulmányról, amelyik feketén-fehéren megmutatja, hogy az elmúlt húsz évben mennyit gyorsultak az IMOCA hajók.
- Az nem árt, ha írtatok róla, mert sokan megkérdezik, hogy miért végzünk ilyen vagy olyan helyen a versenyeken. Ez a tanulmány tulajdonképpen azt mondja ki, hogy ha én ötven százalékon belül bejövök, akkor pont ugyanolyan jól navigáltam, mint az első.
- Ennek a gyorsulásnak, az új hajók képességeinek az a jelentősége, hogy eddig, még a legutóbbi földkerülőn is az uszonyos hajókkal más taktikát végrehajtva, mint a foilerek sokféle időjárásban ott tudtak maradni a klasszikus hajók az élmezőnyben.
- Most ez alapvetően megváltozott. Ugyanis az új foilerek – és fejlesztésekkel gyorsultak a régebbiek is – már krajcban is 14-15 csomóval tudnak menni. Eddig az volt, hogy na, majd ha jön a cirkálás, akkor ők vonszolják a szárnyaikat a vízben! Ez megváltozott. Most az Ocean Race-en végig röpködték a déli óceánt is.
- Volt még egy érdekes jelenség az előző Vendée Globe-on. Jean Le Cam és a többi olyan egyenes uszonyos, akik jól mentek a ciklonokon, az alacsonnyomású rendszereken áthajózva rövidebb utakat tettek meg, bevállalva a keményebb szeleket, mint a foilerek. Ez is megváltozott?
- Nem ismerem az ő akkori pontos szögeiket, én csak azt érzem és látom belülről, hogy piszkosul megtanultak vitorlázni ezekkel a foilerekkel, és minden tartományban sokkal gyorsabbak, mint az öreg hajók. Például ott jött mögöttem a Défi Azimut versenyen a L’Occitane (Clarisse Cremer a volt Apiviával), és amint egy kis tere lett, akkor megejtett húsz fokkal, felgyorsult 30 csomóra, onnan pedig újra beállt az éles szögre, és 20-25 csomóval megy élesen is. Mert megcsinálta magának a látszólagos szelet. Ez az „apparent wind sailing”, amiről még jégvitorlázásból vannak személyes tapasztalataim. Ezen pedig még rengeteget segít egy új autopilot. Olyan iszonyúan precíz automata kormányok és rendszerek kerültek a piacra, amelyek ezt a repülést biztosítják.
- Mi extrát tudnak ezek az autopilotok?
- Rettenetesen pontosan viszi a hajót, ha kell dőlésre is, de látom, hogy a pöffre vagy bármire reagál. Iszonyú sokat fejlődött a technika. Egy ilyen autopilot persze van is úgy nyolcvanezer euró… Mindegyiknek mesterséges intelligencia az alapja, folyamatosan tanul, gyakorol, és amikor kell, vagy teheti, akkor neten elküldi az infót, és a többiek is megtanulják ugyanazt, benne lesz a frissítésben.
A Vendée Globe címvédő Yannick Bestaven új hajója a Maître Coq V – Fotó: Christophe Breschi
- Az viszont biztos, hogy innentől kezdve a Vendée Globe-ig a köztes versenyeken tökéletesen mindegy, hogy hanyadik helyen érsz célba, csak menni kell, végigjutni és gyűjteni a mérföldeket?
- Így van. A helyezés teljesen másodlagos. Leszegett fejjel a mérföldeket gyűjtöd a földkerülőn rajtoló negyvenbe kerüléshez, és nem kockáztatsz helyezésért. Ezt kell tennem. Egyébként meg a hajó alapos felújításából és feltuningolásából leszűrtem, hogy az én hajóm a New Europe is micsoda technológiával épült, mennyi tudás van benne, milyen fejlettnek látom az eddig megszokottakhoz képest, és mégis mennyire elavult. Valami döbbenet ezt látni.
- Gondolom most csak a foilereket tekintve, az újabbak és régebbiek között is van sok különbség.
- Van, de gyorsultak a régebbi foilerek is. Például majdnem mindenki lecserélte a foilokat nagyra. A kis szárnyak, az első generációsak nem sokat érnek. Emellett mindenki kicserélte a hajója orrát is (az új stílusú hasasra), de aki még nem tette meg, az is tervezi. Például legutóbb a hasas orrával és teljesítményével feltűnést keltett a L’Occitane – amit Diniék építettek a Paugernél Kápolnásnyéken – és ennek következtében már mindenki ilyen orrot épít, a régieket meg lecserélik. De ezen is fejlesztettek, így már az egykori L’Occitane-nak is új orra van (Jelenleg Bureau Vallée). Emellett nagyobb foilokat kaptak a hajók, illetve a versenyzőik is jobban mernek menni, mert kitapasztalták a hajóikat.
- Viszont az átépítésektől, például a nagyobb foiloktól rendesen megváltozhatnak a visszaállító nyomatékok (righting moment). Nem lesz ebből probléma?
- Hát dehogynem! Törnek is az árbócok.
- Az osztályelőírás egyetlen gyártónak adta az egységes IMOCA árbóc készítésének jogát. Mi történik, ha a Transaton mondjuk eltörik egy vagy több árbóc? Mikorra lehet pótlásuk?
- A probléma az, hogy nincs árbóc, mert a Lorima műhely túlterhelt, ráadásul minőségi bajok is vannak. Beszéltem az egyik versenyzővel, aki rendelt egy új árbócot magának tartalékba őszre. Elkészült, de nem ment át az IMOCA minőségellenőrzésen és felszeletelték… Gondolom kijött a cső, ultrahangozták és kidobták. De volt már erről technikai megbeszélés is az osztályban. Nincsenek árbócok tartalékban a gyártónál, nincs elég kapacitásuk. Ha pedig azt nézzük, ahogy az árbócok törtek az utóbbi időben, akkor statisztikailag is benne van a helyzetben, hogy valaki bajba kerülhet, akár a most következő két transzatlanti meneten. Nem kívánom senkinek.
- Mindemellett, te, mint nagyon képzett rigger pontosan tudod, hogy nagyon gyakran az árbctörések hátterében nem a cső, az árbócgyártó hibája rejlik, hanem a kötélzetben elszáll egy kényes elem, akár csak egy stift is…
- Ez meg a másik probléma. Gyakran a crossbow-val van baj, a kötéllel, amelyik nyilazva feszíti a beksztéget. Előfordult, hogy az okozta a törést. Szóval nagyon sokféle nehézség gyűlik árbócügyben.
- A tied másmilyen rudazat, mint a többieké. Nem outriggeres, nem a fedélzetszinttől két oldalra kinyúló „dekkszáling” feszíti az állókötélzetet.
- Az enyém sem hagyományos, csak ránézésre, de nálam elfordul a profil. Oda kell figyelnem rá piszkosul! De azért ez még Southern Spar árbóc és az minőség. Ráadásul a hajóra van méretezve és annak nem változott a righting momentje.
Foiler vagy nem-foiler, a modern IMOCA hajók vantnijait dekkszáling, Outrigger támasztja megfelelő álászszögűre – Fotó: Christophe Bresci
- Egyébként az outriggeres merevítés stabilabb, biztonságosabb?
- Nem tudom pontosan. Az új hajókon mindegyiken ilyen van, a vitorlák szempontjából jobb. Ez vált be. De ez sem halálbiztos. Nekem is mondta egy srác, aki Alexnak (Thomson) volt a boat captainje, és a hajó tele volt terhelésmérő jeladókkal, hogy a D0 stág, amelyik az outrigger végét tartja a hajótest felé, annak a jeladója folyton visított.
- Irdatlan számokat mondanak arra, hogy ezeken a modern foilereken mennyi ilyen terhelésmérő jeladó van. Mindenen. Nagyon költséges. Nálad, ez hogy fest?
- Nekem nincs egy sem.
- Fa Nándi nyilatkozta a Rolex Fastnet Race után, hogy a poláradatok szerint 85 százalékra vitorláztátok meg a hajót, ami jó eredmény, és különösen az lenne szólóban vitorlázva. De így, hogy a Vendée Globe-ig csak az a lényeg, hogy mindig biztosan célt érj, nem hajtod meg a hajót?
- Nyilván nem fogok kockáztatni, de általában a nyolcvan százalék, az nekem kényelmes menet. De a Vendée Globe-on is ez a fő cél. Végigmenni. Látod, hogy mennyivel gyorsabbak a fiatalabb hajók.
Jean Le Cam új IMOCA 60-asa nem-foiler. Ilyen a testvérhajó is, amellyel Eric Bellion vitorlázik – Fotó: Christian Charadon
- Jean Le Cam még nincs ott köztetek, de már láthattad a testvérhajót, Eric Bellionét. Ők új hajókat építtettek, márpedig 2014 óta először nem-foiler, hagyományos uszonyost. Hogy tetszik?
- Én szeretem Jean Le Cam stílusát, ami a hajóit illeti. Ő mindig szeretett mindent minél egyszerűbben megoldani. A hajóin mindig minden megvan, de a megoldásai iszonyúan egyszerűek. Ezért jók. Lecsökkenti a hibalehetőségeket. Ő szerintem ebben nagy. De szerintem nem lesz esélye az új foilerek ellen. Gyakorlatilag már minden irányba tudnak gyorsabban menni, mint a hagyományos uszonyos hajók. Ez pedig a 2020-21-es Vendée Globe-on még nem volt így.
Ruji
A hajók pozícióját mutató grafikus nyomkövető oldal
Kapcsolódó cikkeink
Vitorlázás
A Fifty-Fifty elképesztő új KÉKSZALAG rekordot vitorlázott
5 óra 3 perc 56 másodperces rekordidővel az 55. Kékszalag Nagydíj győztese a Fifty-Fifty.
Vitorlázás
