Arkea Ultim Challenge – Az első két hét a földkerülőn – már az Indiai-óceánon az elsők

Egy héten át teljesen együtt maradt a mezőny – de azóta sok minden történt

Január 7-én rajtolt el Brestből az Arkea Ultime Challenge földkerülő verseny, amelyen a világ leggyorsabb óceáni vitorlásaival a hatalmas Ultim trimaránokkal hat szólóvitorlázó vágott neki a földkerülésnek. Természetesen a szokott útvonalon nyugatról keleti irányba vitorlázva. Végig délre az Atlanti-óceánon, majd az afrikai Jóreménység- fok és az ausztrál Leeuwin-fok és az Antarktisz közötti déli vizeken, az Indiai-óceánon és a Csendesen a Horn-fok felé tartva. Onnan, Dél-Amerika déli sarkának kerülés után vissza az Atlanti-óceánon a bresti célig.

15 nappal a rajt után az élen a Maxi Edmund de Rothschild-dal (címképünk) Charles Caudrelier vitorlázik. Az Indiai-óceánon a Kergülen szigeteknél jár. A sokáig vele az élen vetélkedő Tom Laperche, és az  SVR Lazatigue kénytelen volt kiállni Fokvárosba, így a második helyen Thomas Coville 1400 mérfölddel hátrébb, de már szintén az Indiai-óceánon jár.

A verseny állása 2024. január 21-én

A brazil Recife-ben 24 órás műszaki megállást töltő Banque Populaire XI, a 2017-ben Vendée Globe győztes Armel Le Cléac’h hajója a korábbi kényszerszünete miatt közel 2700 mérföldnyire jár az éllovas Caudrelier-től.

Közel van hozzá az Actual Ultime 3, a földkerülő rekordot tartó trimarán, és leghátul még további 1200 mérfölddel lemaradva a mezőny legöregebb és leglassabb hajójával a hagyományos uszonyos, vagyis nem-foiler Adagio-val a földkerülésben és az Ultim szólóvitorlázók között újonc Eric Péron

Gyengeszeles kezdet – viharos folytatással

Rajtnál és az első napokban magasnyomású anticiklonok között gyenge szélben azonnal nagy intenzitással kezdődött a verseny. Ennek köszönhetően az óriás trimaránok a nagy lehetséges átlagsebességeiket is figyelembe véve kifejezetten szoros versenyt vívtak az északkeleti széláramlatokban. Madeiráig az Adagio-t kivéve mindegyik hajó vezette a mezőnyt hosszabb-rövidebb ideig.

A Kanári-szigetektől délnyugatra kapták a versenyzők az első komolyabb óceáni pofont, amikor fölöttük átrohanó ciklon és időjárási front az előrejelzett maximális 30-32 helyett 50 csomós löketeket is hozott, ráadásul éjszaka. Hajnalban és másnap többen jelentősen lelassultak, ami biztosan jelezte, hogy a hajókban keletkeztek kisebb-nagyobb károk.

Ekkor szakadt el a többiektől a Lazartigue és a Maxi Edmond de Rothschild. Ezzel együtt az első öt hajó ugyanabban az időjárási rendszerben tudott maradni, miközben a doldrumsot, az intertrópusi konvergencia zóna zavarosabb időjárású területeit közelítették.

Sérülések és rekordtempó

Túljutva az Egyenlítőn január 15-én Armel Le Cléac’h megállni kényszerült Brazíliában, mivel elromlott a foilokat emelő és engedő hidraulikus rendszere, illetve sérülés keletkezett a hajón is, amitől nem használhatta a J0-s elővitorláját. Így a szabályok értelmében 24 órát állnia kellett a kikötőben, még ha előbb is végeztek a javításokkal.

Armel Le Cléac’h kényszerű megállása miatt jelenleg nincs versenyben az elsőségért

Ennyivel aránylag jól megúszta az esetet és a rá jellemző nyugalommal azt mondta: „Most elhasználtunk a pakliból egy jokert, és remélem nem lesz szükség többre. Az elsők elhúztak, nem vagyok velük versenyben, tehát most földkerülő módba kapcsolok. Most már az elsődleges cél a célba érés, a következő a dobogóra kerülés…”

A Lazartigue a sérülése után befuitott Fokvárosba

Rosszabbul járt Tom Laperche a Lazartigue-on. Január 16-án hajnalban ütközött valamivel. Íme a beszámolója az esetről:

“Az erős ütközésben megsérült az uszonyház, jelentős szivárgást okozva. „Egész este elég jól haladtam, jó vitorlakonfigurációkat és beállításokat találtam. Nem mentünk se túl gyorsan, se túl lassan, jó átlaggal és körülbelül 35 csomós sebességgel. (…eszerint Ultimben ez se túl gyors, se túl lassú…). Hajnalban nagy ütést éreztem. Az uszony valamibe beleütközve megsértette a hajótest alját, és azonnal víz kezdett ömleni a középső fő testbe. Gyorsan körbejártam a hajót, és láttam, hogy továbbra is irányítható. Le kellett lassítanom, amennyire csak lehetett, és bevonni a vitorlákat. Most pedig a hajót megóvva a további sérülésektől el kell jutnom Fokvárosba.’” Ma hajnalban ez sikerült is neki. Azt még nem lehet tudni, hogy javítás után képes lehet-e tovább menni.

Mindez akkor történt, amikor a déli féltekén ideális időben száguldhattak az óriási trimaránok. Akár megjavíthatták volna a 24 órás sebességi csúcsot is, de ahhoz többet kellett volna kockáztatni, amit semelyik versenyző sem tenne meg szívesen egy ilyen hosszú versenyen.

Charles Caudrelier ehhez közel jutott, amikor 828 tengeri mérföldet tett meg egy nap alatt, 34.5 csomós átlagsebességgel. Ez jelenleg a második leggyorsabb szólóvitorlás 24 órás menet. A csúcsot Francois Gabart tartja, aki 2017-es földkerülő rekordmenete során egy alkalommal 851 tengeri mérföldet tett meg.

Maxi Edmond de Rothschild – Fotó: Yan Riou / polaRYS

A Maxi Edmond de Rothschild 12 nap és 1 óra alatt érte el a Jóreményság-fok vonalát és jelenleg nagy előnnyel az élen száguld az Indiai-óceánon.

Az Actual Ultime ugyanaz a hajó, mint amivel Francois Gabart 2017-ben szóló földkerülő rekordot ért el

A verseny honlapja 

A nyomkövetős térkép a verseny honlap nyitóoldal bal alsó sarkában lévő ikonról nyitható


Szállások

Kövess minket Instagramon!

Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!