Budajenő, a Zsámbéki-medence bájos települése

Itthon

2024. január 31. Halász Gabi Setéth Fazekas Hajnalka

Megosztás:

A mintegy 2500 lakosú Budajenő egyike azoknak a vidéki falvaknak, ahol a vidéki életstílus és a természeti szépségek egyaránt megfellebbezhetetlen vonzerővel bírnak.

A település nyugodt légköre és festői környezete ideális helyszínt kínál a pihenésre és a feltöltődésre vágyóknak.

Budajenő Pest vármegyében, a fővárostól nyugatra, a Budai-hegység lábánál, a Zsámbéki-medence keleti részén helyezkedik el.

A településnek gazdag történelme van, hiszen a terület régóta lakott. A legkorábbi leletek 3500 évesek, de előkerültek római, honfoglalás kori emlékek is. Az Árpád-korban a település a Telki központú bencés rendi apátsághoz tartozott, melynek alapítása 1198 előtt történt. A mai település ősének, Jenőnek neve – mely törzsi névre utal – 1225-ben fordult elő először írásos formában. A régi település a mai területének észak-nyugati peremén, a kápolnahegy környékén és a közelében lévő völgyben lehetett.

Budajenőn e korszak épített örökségeként maradt meg a Kálvária-dombon a Szent Mihály Öregtemplom.

2 / 14

Budajenő, a Zsámbéki-medence bájos települése

FOTÓ: Setéth Fazekas Hajnalka

Feltevések szerint a kápolna, egy korábbi 12. századi félköríves templom romjaira épült, gótikus stílusban a 14. században. Okiratokban először 1378-ban szerepel, Szent Mihály templomként. A kápolna puritán egyszerűségében is megkapó. Nyugatra néző főhomlokzata oromzatos, a keleti homlokzatot a szentélyfal és a sekrestye keleti fala alkotja. A kápolna az egykori település középponti részén állhatott, a közelében lehetett valaha a kegyúr kúriája.

Az Öregtemplomhoz vezető Kálváriát, keresztutat a stációkkal P. Jakab Miksa építette a 17. században. A keresztút érdekessége, hogy nem 7, hanem 6 kettős fülkés stációból áll, feltételezhető, hogy a 7. kettős stáció maga a kápolna. Az Ó-temető a kálvária közelében lévő régi, szabálytalan négyszög alakú temető síremlék együttese, mely a 18-19. század folyamán alakult ki.

4 / 14

Budajenő, a Zsámbéki-medence bájos települése

FOTÓ: Setéth Fazekas Hajnalka

A középkori település a török időkben elpusztult. 1703-ban a bécsi skót bencéseké lett az apátság és a hozzá tartozó birtok, mely fordulatot jelentett a település történelmében. A skót bencések Budajenőt tették központjukká és haladéktalanul megkezdték a németajkúak betelepítését. A bencések jelenléte Budajenőn – a 19. sz. végéig – az egyházi és világi építkezések igen dinamikus korszakát jelentette. A 700-800 fős település új helyen, a völgyben, a patak két partján, a szomszédos dombokra kissé felkúszva alakult ki. A módosabb porták, a bencések rendháza a hozzá tartozó épületekkel, díszkerttel és az uradalmi majorság épületeivel a mai Fő utca mentén épültek. Sajnos a rend távozása után, majd a II. világháború idején pusztulásnak indult számos épület. A háborút követően a német lakosság kitelepítése, a székelyek betelepítése jelentett fordulatot a nemzetiségek megoszlásában és a kulturális örökség változásában.

6 / 14

Budajenő, a Zsámbéki-medence bájos települése

FOTÓ: Setéth Fazekas Hajnalka

A Műemlék Magtár impozáns épülete a skót bencés rend uradalmának részeként épült a 18. század végén.

Pontos építési ideje a mai napig nem ismert, az 1859-es második katonai térképen már egyértelműen beazonosítható az épület. A késői barokk stílusban épült magtár eredetileg közel kétszer ekkora volt, a lépcsőház az épület közepén helyezkedett el, azonban a II. világháború pusztításai után a lépcsőház mögötti romos részt elbontották. 2005-ben nyilvánították műemlékké.

A falu központjában található a Szent Péter és Pál Római Katolikus Templom. Nem messze tőle a Skót Bencés Rendház épületegyüttese helyezkedik el, ami napjainkban az Önkormányzati Hivatalnak és az Általános Iskolának ad otthont.

A Kossuth Lajos utcán található a jelentős szőlőkultúrára utaló pincesor, mely 1829. és 1866. között épült ki. A pincesor valójában a falu főutcájának az egyik házsora, s szinte műemlék-jellegű az összes pince.

12 / 14

Budajenő, a Zsámbéki-medence bájos települése

FOTÓ: Setéth Fazekas Hajnalka

A környék ideális célpont a természet szerelmeseinek és a túrázóknak, ahol a látogatók gyönyörködhetnek a táj szépségében és felfedezhetik a környék természeti kincseit.

Kapcsolódó