Szomolyai Kaptárkövek: ősi rejtélyek és kulturális kincsek a Bükkalján

Itthon

2024. február 7. Halász Gabi Kiss Regina

Megosztás:

Szomolya egy kis település a Bükk-hegység ölelésében, ahol a múlt és a jelen találkozik.

Az egyik legérdekesebb és legtitokzatosabb vonzereje a környéknek a Szomolyai Kaptárkövek, melyek ősi kultúrák emlékeit őrzik. Ezek a kőalkotások évszázadok óta megkapaszkodtak a hegyoldalakban, magukba szippantva a látogatókat egy misztikus és lenyűgöző utazásra.

A kaptárkövek titokzatossága

A Szomolyai Kaptárkövek egyike azoknak a kulturális örökségeknek, melyeket még mindig sok rejtély övez. Ezen ősi kőstruktúrák eredete és funkciója továbbra is viták tárgyát képezi, s a kőkamrák megalkotói és célja homályba vész az idő múlásával.

2 / 6

Szomolyai Kaptárkövek: ősi rejtélyek és kulturális kincsek a Bükkalján

FOTÓ: Kiss Regina

Történelmi háttér

Húszmillió éve annak, hogy a Bükkalja környékét a heves és pusztító vulkáni tevékenységek tufával borították be. A hatalmas sziklákat mosta az eső, fújta a szél, koptatta az idő, így különös, kúp alakú képződmények jöttek létre. A Szomolyai Kaptárkövek – egyes feltételezések szerint – a bronzkor vagy a vaskor időszakában készültek, és azóta az évszázadok során számos kultúra és civilizáció érintette őket. Ezeket a kutatók többsége emberi kéz munkája eredményeként tartja számon, bár a geológusok nem zárják ki a természetes úton való kialakulás lehetőségét sem.

A kutatók egyébként két főbb csoportra oszlanak azzal kapcsolatban, hogy mi is lehetett az üregek eredeti funkciója: az egyik oldal sziklaméhészeti leleteknek tartja a vájatokat, innen származik a kaptárkő elnevezés. Azonban semmi erre utaló jelet nem találtak az ásatások során, ráadásul néhány ablak árnyékos, zugos, szinte elérhetetlen helyen van, így nagyon sántít ez az elmélet.

A másik oldal szerint temetkezési vagy vallási célból épültek az üregek. Ők úgy vélik, hogy I. László tényleg a kaptárkövekre utal abban a bizonyos szövegben, vagyis az ablakok az isteneknek felajánlott áldozat tárolására szolgálhattak. Érdekes, hogy a jó állapotban megmaradt darabokon még mindig látható egy bemélyedő keret, szélein lyukakkal. A fülkéket tehát fedlappal takarhatták, melyet ékekkel rögzíthettek.

5 / 6

Szomolyai Kaptárkövek: ősi rejtélyek és kulturális kincsek a Bükkalján

FOTÓ: Kiss Regina

Kulturális örökség és turizmus

A Szomolyai Kaptárkövek nemcsak történelmi jelentőséggel bírnak, hanem fontos szerepet játszanak a környék kulturális és turisztikai vonzerejében is. Mind a helyiek, mind pedig a külföldi látogatók érdeklődéssel fordulnak ezen ősi emlékek felé, hogy felfedezzék a múlt titkait és csodáit. A kaptárkövek természeti értékként és kultúrtörténeti emlékként is kiemelkedően fontosak. Ennek elismerése, hogy bekerültek a Hungarikumok Gyűjteményébe az Aggteleki-karszt mellé.

A kaptárkövek területén 1958-ban kőbányát nyitottak, ezt követően többen is felszólaltak a kaptárkő-csoport megmentése érdekében, sürgetve védetté nyilvánításukat. Bár ezt követően a megyei tanács betiltotta a bányászatot, de az addigra már tetemes károkat okozott. 1960-ban végleg rendeződött a természeti és kultúrtörténeti emlékek sorsa: az Országos Természetvédelmi Tanács természetvédelmi területté nyilvánította a sziklavonulatot. A természetvédelmi területen egy izgalmas, 4 kilométer hosszú tanösvény is átvezet.

A 30,9 hektár nagyságú Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Terület természeti és kultúrtörténeti értékeit bemutató tanösvény kényelmesen végigjárható, de készüljünk fel a lépcsőkre és a néhol morzsalékos, akár kissé csúszós ösvényre.

A tanösvény Szomolya központjából nyugati irányba vezet ki.

Kapcsolódó