FOTÓ: Levay Tibor
FOTÓ: Levay Tibor
FOTÓ: Levay Tibor
FOTÓ: Levay Tibor
FOTÓ: Levay Tibor
Itthon
Bodajki Kálvária: egy vonzó zarándokhely és történelmi kincs
Bodajk az ország egyik rejtett kincse, ahol a múlt és a jelen összefonódik a hegyek és völgyek között.
Ez a festői kisváros, mely a Bakony keleti lankáin, a Móri-árok peremén fekszik, több évszázados történetével és gazdag kulturális örökségével vonzza a látogatókat.
A környék, kisebb megszakításokkal, a kőkortól lakott terület, első írásos említése 1193-ból származik. Nevét valószínűleg a Bodok hegy – mai Vértes – után kaphatta.
Bodajk ősi búcsújáró hely, az itteni Mária-kultusz egészen a 11. századig – egyes források szerint pedig a honfoglalás előtti időkig – nyúlik vissza.
A kálvária-domb aljában, a sokak által gyógyító hatásúnak tartott Szentkút szomszédságában már Szent István uralkodása idején is a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna állt, amelyet a hagyomány szerint a király és fia, Imre herceg gyakran keresett fel imádkozás céljából.
A kopár, sziklás dombra 1736-ban épült a kálvária és a hozzá tartozó kápolna, a domb lábánál álló, barokk stílusban épült templomot pedig 1742-ben szentelték fel a Segítő Szűz Mária tiszteletére. A bodajki búcsút minden év szeptember 12-én – Szűz Mária nevének ünnepén-, vagy a hozzá közelebb eső hétvégén tartják, amikor több ezer zarándok érkezik a településre.
A dombtetőre vezető út mentén kettesével állnak a kálvária kis kápolnákat formázó stációi, melyek Krisztus szenvedésének történetét mutatják be. Az eredeti alapköveket 1736-ban, Szent Ferenc napján tették le, majd 1749-ben szentelték fel a kálváriát. Egy 1848-ban történt felújítás után 1926-ban teljesen újjáépítették az időjárásnak kitett stációkat. Az ábrázolásokat Bory Jenő szobrászmester, míg a „minikápolnákat” Kővári Kálmán kőműves mester alkotta.
A dombtetőn Szűz Mária és Szent János szobra, mellettük három keresztet találunk. A keresztek körüli kőkerítésen 13 angyalszobor állt eredetileg, ezek azonban a II. világháborúban megsemmisültek vagy megsérültek. Közülük kettőt a kőkerítés bejáratánál helyeztek el.
A Bodajki Kálvária nem csupán vallási fontosságú hely, hanem kulturális és történelmi szempontból is jelentős. A keresztút és a kápolna építészeti stílusa, valamint díszítései visszarepítenek bennünket az időben, és betekintést engednek a múltba.
A Bodajki Kálvária nemcsak a vallásos zarándokokat vonzza, hanem a turistákat is, akik keresik a nyugalmat és a szépséget. A kálvária környezete festői és csendes, ideális hely a meditációra és a spirituális feltöltődésre. A kálváriadombról fantasztikus kilátás nyílik Bodajk városára, a környékre és a Vértes nyugati vonulataira.
Megközelítése:
A Petőfi Sándor utcából, a Templomkert utcával szemben vezet a gyalogút a kápolnához, ahonnan a kálvária kezdődik. A Kálvária utcából a Piros kereszt jelzést kell követni keleti irányban, amely egyenesen a kálváriadomb tetejére vezet.
Jegyvásárlás
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Átadták a Bodajki Vadászkastélyt, a hozzá kapcsolódó kiállítást és élményközpontot
Bodajk a hamarosan kezdődő vadászati világkiállítás egyik "vidéki ékszerdoboza", amely sajátos módon mutatja be a magyar vadászati kultúrát.
Itthon
