Folytatódott az Eiffel-torony dolgozóinak sztrájkja kedden, Párizs és egyben a világ egyik legismertebb turistalátványossága két egymást követő napon sem nyitott ki és nem fogadott látogatókat. Egyelőre nem tudni, hogy mikor nyitja meg kapuit és lépcsőit a turisták előtt.
A szakszervezetek az építmény gazdasági vezetése ellen tiltakoznak, miközben a francia főváros önkormányzata, amely a működtető Société d’exploitation de la Tour Eiffel (Sete) fő részvényese, „jelenleg nem hajlandó tárgyalni” – közölte a CGT szakszervezet az AFP hírügynökséggel, amelyről az MTI adott hírt.
Az Eiffel-torony bezárása hétfőn és kedden több ezer, többségében külföldi látogatót ért váratlanul.
A 2023-as statisztika alapján az Eiffel-torony látogatóinak 80 százaléka külföldi.
Öt hónappal a párizsi olimpiai játékok előtt, amelyet 2024. július 26. és augusztus 11-e között rendez meg a francia főváros, a szakszervezetek azt követelik, hogy az önkormányzat változtasson a Sete számára tarthatatlan modellen. Szerintük a városháza mindenáron és rövid távon a nyereségességre törekszik, s arra kérik a vezetést, hogy inkább biztosítsa az emlékmű és az azt kezelő vállalat hosszú távú jövőjét.
Nem ismeretlen a sztrájk az Eiffel-torony számára, legutóbb december 27-én, a tervező Gustave Eiffel halálának századik évfordulóján tartottak munkabeszüntetést a dolgozók.
Az Eiffel-torony gazdasági egyensúlya – amelyet 2023-ban 6,3 millió turista látogatott meg, több, mint a koronavírus-járvány előtt -, még mindig nem állt helyre a pandémia miatt elkönyvelt 120 millió eurós bevételkiesés után. A helyzet javítására a Sete-et 2021-ben 60 millió euróval feltőkésítették, de a bevételkiesés mellett 130 millió eurós többletköltséget okoznak a jelenleg zajló festési munkálatok az Eiffel-tornyon. Évente kb. 10 tonna festék kell felülete karbantartásához.
Az Eiffel-torony honlapján felugró üzenetben figyelmeztetik a látogatókat, hogy sztrájk miatt bizonytalan, hogy mikor nyit újra a világhírű látványosság. Egyelőre csak február 21-e van megjelölve, de a fejlemények bizonytalanok.
Eiffel-torony
Nevét a tervezőcég tulajdonosáról, Gustave Eiffel mérnökről kapta. Az 1889. évi világkiállításra készült, az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontották volna. A torony összmagassága 324 m, ebből maga a torony 300 m, rászerelve 24 m-re magasodik egy tévé-adóantenna. Első emelete 58, a második 116, a harmadik 276 méter magasan van.
A New York-i Chrysler Building (319 m) 1930-as felépítéséig a világ legmagasabb építménye volt.
Lakihegyi adótorony, amely magasabb, mint az Eiffel-torony
Az LGT által is megénekelt, 1925-ben megszólaló „Csepeli Adó”, a Lakihegyi rádióadó tornya az Eiffel-torony miatt nem épülhetett meg az eredeti tervek szerint. Ma is mindenütt 314 méter magasnak említik, de valójában az antennatorony „csak” 284 méter magas és a hangoló toldattal együtt éri el a 307 méteres magasságot. A 314 méter az elérhető legnagyobb magasság, ha a csőtoldatot a maximális 30 méterre kitolják. (284+30=314 m.) Ezzel a magasságával évekig világrekorder volt, illetve a Blaw-Knox tornyok között a mai napig a legmagasabb a világon.
Elhallgatott momentum, hogy a lakihegyi torony 284 méteres szerkezeti magassága hogyan alakult ki. Valószínűleg a világháború utáni béketárgyalások francia küldöttsége ragaszkodott ahhoz, hogy ne lehessen magasabb tornyot építeni, mint a párizsi 300 méteres Eiffel-torony, hogy az megtarthassa világelsőségét.
