Titkok a romok között: egy utazás a Zeleméri templom elvarázsolt világába

Itthon

2024. február 21. Halász Gabi Farkas Csaba Tamás

Megosztás:

Debrecen és Hajdúböszörmény között, egy kunhalom tetején, ahol a történelem suttogásai hallatszanak a szélben, ott található a Zeleméri templomrom.

Ez a különleges hely, mely egykoron imádságok és énekek otthona volt, ma már csak az idő emlékeit őrzi.

A Zeleméri templomrom története

A Zeleméri templom romjai középkori múltra tekintenek vissza, egy időszakra, amikor ez a hely még élettel volt teli. A mai Hajdúböszörmény határában a középkorban számos település létezett: Bagota, Böszörmény, Demeter, Cégény, Csegetelke, Pród, Süldős, Hetvenegyháza, Salamon, Sárkuta, Szilegyháza, Vid és Zelemér.

Ma már Zelemér csak a vasútállomásnak, valamint a határnak a neve, mely Hajdúböszörményhez tartozik.

Zelemér közvetlenül a honfoglalás után, már a 10. században település lehetett, és a 11-12. század fordulója után fejlődött tényleges faluvá. Szent István király törvényeiben rendelkezett arról, hogy minden tíz falu építsen egy templomot, ennek következtében épülhetett Zelemér első, román kori temploma, mely mindössze 25-30 fő befogadására volt alkalmas. Az 1241-42-es tatárjárás során a település elnéptelenedett, és a temploma romba dőlt. A 13. század második felében Zelemér újra települt, majd 1310-1320 körül felépült a halmon a későgótikus, egyhajós, fél nyolcszög alakú támpilléres templom. A török hódoltság idején súlyosan megrongálódott, és azóta romokban áll, mint egy elfeledett korszak tanúja.

A templom történelmi jelentősége nemcsak építészeti maradványaiban, hanem múltbéli szerepében is rejlik. Generációkon át volt közösségi és spirituális központ, ahol az emberek összegyűltek, hogy hitük szerint éljenek és ünnepeljenek.

fotó: Farkas Csaba Tamás | Csodálatos Magyarország

A templomrom jellemzői

A Zeleméri templomrom építészete egyszerre mesél a múlt művészetéről és az idő vasfogáról. A romok között sétálva a látogatók még mindig érezhetik az egykori templom lenyűgöző nagyságát és szépségét, miközben elképzelhetik, hogyan nézhetett ki teljes pompájában.

A templomhajóhoz nyugat felől egy 4,5 x 4,8 méter alapterületű torony csatlakozott, mely valószínűleg őrtoronyként is funkcionált. A templom keleti részén állt a szentély, melyhez észak felől egy sekrestye kapcsolódott. A szentély, a templomhajó és a torony együttes hossza 26 méter, a hajó szélessége 6,6 méter volt. Feltételezések szerint a szentély a tatárjárás során romba dőlt templomból maradhatott meg. A valamikor körülbelül harminc méter magas templomtorony mára már csak tizennyolc méter magasan kúszik az ég felé, mellette az északi fal egy kis darabja áll még, dacolva a múló századokkal.

Miért érdemes meglátogatni?

A Zeleméri templomrom egy olyan hely, ahol a történelem és a természet összefonódik, így egyedülálló élményt nyújtva a látogatóknak. A romok nemcsak a múlt tanúi, hanem a csend és nyugalom szigetei is, amelyek lehetőséget adnak a látogatóknak, hogy elmerüljenek a történelemben, miközben kapcsolatot teremtenek a természettel. A Zeleméri templomrom felfedezése nem csak egy kirándulás, hanem egy utazás a múltba, ahol minden kő mesél.

A 2014-es felújítás során a halomra felvezető lépcsősort újjáépítették, a műemlékhez tartozó telket faoszlopokból álló kerítéssel kerítették körbe. A terület parkosítása során őshonos fákat ültettek ide, és kialakítottak egy növénykertet is. Pihenő- és főzőhelyek is várják a megpihenni vágyó vándort.

fotó: Farkas Csaba Tamás | Csodálatos Magyarország

Szép Maricza szerelmi legendája

A monda szerint Zeleméren, a templom mellett állt egy vár is a középkorban, melyben egy Vaszil nevezetű gazdag rác élt lányával, a szép Mariczával. Egy idősödő rác vezér Daniló, Vaszil barátja, a lány szépségét érkezett megcsodálni. Maricza már el volt jegyezve, ez azonban nem zavarta Danilót, aki egy őszi este, mikor Vaszil a bökönyi határon portyázott, szerelmet vallott a vár bástyaszerű építményének legmagasabb csúcsán énekelő lánynak. Maricza visszautasította Daniló közeledését, a vezér pedig erre vadul rátámadt a védtelen lányra és dulakodni kezdett vele. Maricza érezve vesztét, hogy tisztességét megőrizze, inkább a halált választotta, és magával rántotta a vágytól megvadult vezért a hegyes karókkal, éles kövekkel megrakott mély árokba. Maricza azonnal szörnyet halt, Daniló azonban csak a lábát törte.

Nem sokkal később az öreg Vaszil és Maricza jegyese is megérkeztek, és elszörnyülködtek a látványtól, ami őket fogadta. Szép Maricza holttestét zöld gallyakból rögtönzött nyugágyon vitték a hazatérő munkások a vár dísztermébe, majd a hold fényénél eltemették. Vaszil szörnyű bosszút állt lánya gyilkosán: egy három öles magasságú kihegyezett tölgyfa karóra húzatta rá Danilót elevenen, miközben rőzsefát, szalmát, forgácsot rakatott alá, mindezeket pedig leöntötte olajjal, majd meggyújtotta a rögtönzött máglyát, s megsütötte a rác vezért.

Másnap az öreg Vaszil leromboltatta az egész várat, elégettette bútorait, beolvasztatta minden aranyát, ezüstjét, leborult utoljára a szép Maricza sírjára, s aztán martalócaival együtt eltűnt a vidékről. A legenda szerint szép Maricza halálának évforduló éjjelén több éven keresztül két magas, fehér árny jelent meg a zeleméri templomtorony aljában, akik nyugtalanul keresni látszottak valamit. A régi öregek azt rebesgették, hogy az öreg Vaszilnak és Maricza jegyesének hazajáró lelkei azok, kik a szép lány sírját keresik.

Megközelítése:

A városi erdő jelzett turistaútja vezet a templomromhoz, mely a várostól délkeletre, 10,5 kilométerre, Debrecen és Hajdúböszörmény között található. Autóval a 35. számú főútról néhány perc alatt elérhető, Bodaszőlő felé létérve közelíthető meg.

Kapcsolódó