Virágzik Európa legszebb mandulafája a pécsi Havihegyen

556 évvel ezelőtt Janus Pannonius püspök egy dunántúli mandulafáról írt verset, s a sorok megszületése óta a mandulavirágzás az örök megújulás és a műveltség szimbóluma is Pécsen.

A Havihegy minden bizonnyal legidősebb mandulafája a Pécsi Püspökséghez tartozó területen áll.  A mintegy 140 éves fa törzse vastag, az idős mandulafákra jellemzően csavarodott. Az öreg fa nem az egyedüli a hegytetőn, hiszen a templom körül még néhány “éltes korú” társsal együtt virágozva csalogatják fel tavasszal a hegyre a sétálókat.

A fák telepítése valószínűleg az 1880-as évekre tehető, hiszen a filoxérajárvány során kipusztult szőlők helyére mandulásokat is telepítettek a város környékén, így a Havihegyen is.

Havihegy mandulafáit több mint száz éve, 1916-ban említették először a napilapok: „a mandulafa-sorban kezdődik az élet…”. Később, egy 1926-ban megjelent cikkben olvassuk: „A Havihegyre vezető utat valamikor szép mandulafák árnyékolták, dacoltak az északi széllel, valahogyan olyan meleggé, olyan kedvessé tették a templom megközelítését. Tavasszal virágban pompázott az oldal, nyáron enyhe árnyékot nyújtottak az arra járóknak, ősszel meghozták a rájuk szánt fáradozás gyümölcsét.”

A díjnyertes, havihegyi mandulafa értéke azonban nem csak a kora, hanem az a lenyűgöző helyszín is, ahol áll.

A Pécset karéjozó erdős hegyvonulat keleti végén, csupasz mészkősziklán több mint háromszáz esztendeje áll őrt Havas Boldogasszony fehér falú, piros tornyú kegykápolnája, amely elválaszthatatlanul hozzátartozik a városképhez.

Az 1690-91. évi pestisjárvány elmúltával a pécsi polgárok, megtartva a veszedelem idején tett fogadalmukat, templomot építettek Havas Boldogasszony tiszteletére. A legenda szerint azért ide, mert egy álom szerint ott kellett állnia a hálából épülő templomnak, ahol hó esett azon az augusztusi éjjelen, amikor elhatározták építését. Meg is találták a hófoltot az azóta már Havihegynek nevezett dombon. A templom 1697-re készült el, s azóta búcsúsok és Mária-tisztelő zarándokok tömegei keresik fel évről évre. XVI. Gergely pápa 1844-ben búcsúkiváltságot adományozott a templomnak a Mária-ünnepekre.

1878-ban állították fel a templomtól délre a Piéta-keresztet, melyet Bartalits Mihály készített. 1900-ban készült el a templom melletti feszület, mely Kiss György alkotása.

A templom oltárképe a római Santa Maria Maggiore-bazilika oltárképének hiteles másolata. Az oltár két oldalán a pestis ellen védő Szent Rókus illetve a zarándokok védőszentje, compostellai Szent Jakab szobra áll. A két mellékoltáron Szent Flórián képe, illetve Szent Sebestyén festett faszobra látható.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!