Tavaszi kirándulások varázsa: fedezd fel a tokodi Hegyes-kő titkait

A Dunakanyar festői tájának egyik elbűvölő gyöngyszeme a tokodi Hegyes-kő, mely egyre több kiránduló figyelmét vonzza magára.

A település nem csak e különleges geológiai képződménye miatt egyre népszerűbb a túrázók körében, hanem a település történelmi és kulturális jelentősége miatt is, így kiváló célpontja lehet egy emlékezetes családi kirándulásnak vagy egy baráti túrának.

A Hegyes-kő története és geológiai jelentősége

A tokodi Hegyes-kő nem csak egy egyszerű szikla, annál sokkal több. Története visszanyúlik az időben, mesélve nekünk a múlt eseményeiről és a környék gazdag természeti életéről.

Több millió évvel ezelőtt Magyarországot a Tethys óceán, később a Pannon-tenger borította, s ezekben a vizekben – a mai tengeri élővilághoz hasonlóan – rengeteg kis élőlény létezett. A meszes vázú tengeri élőlények elhullásuk után a tenger fenekére süllyedtek le, és az évmilliók alatt több száz, vagy akár több ezer méter magasságú üledékréteget képeztek, megkövesedtek. Ilyen módon jött létre a jelenkorban mészkőnek nevezett szilárd vegyület, a kalcium-karbonát.

Természetesen különböző külső hatások miatt az üledékréteg nem egyenletesen, hanem hepehupásan rakódott le, és azóta is a külső erők változtatják a formáit, a tengervíz visszahúzódása után leginkább a csapadék és a szél.

Tokod szinte egész földterületének alapját ez a szóban forgó mészkő-üledékréteg alkotja, kisebb-nagyobb magasságokban.
Az alacsonyabb felületen könnyen felhalmozódhatott a homok és a lösz, illetve a folyami üledék, amelyek igen fiatal, csupán néhány tízezer éves felszínformák. A magasabb mészkő-bérceken viszont ezek nem maradtak meg, így azok “csupaszok” maradtak. Ilyen a Hegyes-kő is. A bal oldalán lévő sziklarétegeken ma is gyönyörűen látni az évmilliókkal ezelőtt lerakódott üledékrétegeket.

A Gerecse hegységhez tartozó Hegyes-kő alig magasabb 300 méternél, mégis belátni a 30-40 kilométeres körzetét.

Nyugat felé a Nagy-Gerecse adótornyos háta, a Pes-kő sziklaoldala, illetve a Halyagos erdős teteje mutatkozik, de könnyű kiszúrni a Somlyót is, mely mögött már a Vértes peremét fedezhetjük föl. Délen a Zsámbéki-medence felé alacsonyodó lankavidék hullámzik, a táj kelet és északkelet felé a legmozgalmasabb: a Nagy-Gete homloka csak részben takarja ki a Pilis vonulatát, a Dunakanyar felé pedig az esztergomi Bazilika hátterében emelkedik a sziklasoros Helembai-hegység, illetve a Börzsöny hatalmas tömege. Helyenként megcsillan a Duna szalagja.

Kulturális és történelmi vonzerő

Nem csak a Hegyes-kő természeti szépsége miatt érdemes Tokodra látogatni, a környék gazdag történelmi örökséggel is bír. Tokod területe már az őskortól lakott hely. Bronzkori földvára a Kis-Gete melletti Leshegyen található. A római kori település az 1. században létesült, a 4. században (római hadiút mentén) fénykorát élő római település és katonai erődítmény a környék ipari centruma volt. A középkori falu a maival azonos területen volt. Első okleveles említése 1181-ből való. Az Árpád kortól az esztergom-szentkirályi kereszteseké. Az 1543-as török támadás során a település elpusztult, lakatlanná vált. Tokodot az esztergomi érsek szerezte meg, s templomot is épített. Az 1784-88-as összeírásban 706 fő élt a településen.

A tokodi szénbányászat a 19. század első felében indult virágzásnak, de mészkövet is bányásztak a Gerecse sziklás oldalain. A település élvezte a szénvagyon feltárásnak minden előnyét, de a hanyatlás idején minden hátrányát is el kellett viselnie.

Érdemes ellátogatni a Tokodi pincékhez, a település legrégebbi műemlékei közé tartozó, a temető mellett álló Szentháromság kápolnához, a Várberekbe a római emlékekért, a Bányász emlékműhöz, hogy csak néhányat említsünk a látnivalók közül.

A tokodi Hegyes-kő felé vezető gyalogtúra nem csak egy egyszerű kiruccanás a természetbe, hanem egy olyan kaland, ami összeköti a családot, és emlékezetes élményeket nyújt mindenkinek. A Hegyes-kőhöz vezető túraútvonal a település központjából indul: a Hősök teréről a patak mellett, a dohánybolt mögött fölfelé induló kis mellékutcát kell követni. A szirt mögött a K jelzés továbbindul, a panorámaponthoz fölmászni egy jelzetlen, de jól látható, eltéveszthetetlen és rövid gyalogösvényen lehet.

Jegyvásárlás

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!