Vendée Globe, IMOCA – Clarisse Cremer nem csalt

Vizsgálat – névtelen feljelentésre

Február 17-én írtunk arról, hogy egy névtelen feljelentés alapján a Francia Vitorlás Szövetség vizsgálatot indított Clarisse Cremer és férje Tanguy Le Turquais ellen a 2020-21-es Vendée Globe szólóvitorlás földkerülő szabályainak feltételezett megsértése miatt. A vizsgálat lezárult, íme a megállapítások:

A vizsgált, megvitatott és megkérdőjelezett bizonyíték csomag 14 képernyőképből állt, Clarisse és Tanguy között ismeretlen forrásból származó (hiszen a feljelentés is névtelen volt) WhatsApp-üzenetekről. Feltehetően ezek többsége a verseny során Clarisse és Tanguy, a hajó telefonja és Tanguy saját telefonja közötti engedélyezett kommunikáció részeként született.

Clarisse mögül 2022-ben kihátrált a szponzora. Ma már a L’Occitane-nal vitorlázik, amely nemrégiben még Apivia néven nyerte a versenyeket.

Öt kép tartalmazott példákat a Tanguy Le Turquais által generált útvonalképekre. Ez a verseny nagyon különböző részeit érintette (a Theta ciklon, a Horn-fok megközelítése, az Egyenlítő keresztezése a visszaúton és a cél előtti napokról).

Először is a nemzetközi zsűri elfogadta, hogy férjeként Tanguy megpróbálta megérteni Clarisse szándékait, hogy nyugodt legyen felesége biztonságát illetően, valamint hogy válaszolni tudjon a média és a család kérdéseire. A Tanguy által küldött képek nem tartalmaztak olyan részletes információkat a szélről, a hullámok állapotáról, az időről és főleg a lehetséges útvonalakról, amelyeket Clarisse saját használatra adaptálhatott volna az útvonaltervezéshez.

Két kép arról szól, hogy Clarisse-nek problémái adódtak az AIS-berendezésével, és azt kívánta ellenőrizni, hogy látható-e a MarineTraffic webhelyen.

Az utolsó képek Clarisse cél előtti hajózására vonatkoztak, ahol a versenyzőkre nagyon nehéz időjárási körülmények várták. Azokban a napokban maga a Race Management is tanácsokkal és időjárási információkkal látta el a versenyzőket, és arra ösztönözte őket, hogy hangolják össze terveiket csapataikkal. Emiatt a versenyvezetés kezdeményezésével egy WhatsApp csoportot is létrehoztak, a hajókkal, a parti csapatokkal és az időjárási tanácsadóval. Clarisse Cremer célba érkezését a tárgyaláson külön megvizsgálták. Több órával lemaradt az előtte célba érkezőtől, viszont több órával a következő hajó előtt vitorlázott át a célvonalon.

A verseny kapcsán a rendezőség által rögzített adatok azt is bizonyítják, hogy Clarisse időjárási modelljei, amelyeket az útvonaltervező programjával a hajóján naponta sok órán át használt, kifinomultabbak voltak, mint Tanguyé.

2021. február 2. – A Vendée Globe célba és a Les Sables d’Olonne-ban partra érkezés után Clarisse Cremer Tanguy vállán – Fotó: Jean-Louis Carli/Alea

Következtetések és döntés

A képernyőképek nem igazolják, hogy az „útválasztás” a vádban meghatározottak szerint, külső segítséggel történt volna.

Clarisse nem kért útválasztási tanácsot Tanguytól. Soha nem követte a Tanguy képernyőképeit. A férjétől kapottak nem voltak újdonságot tartalmazó, hasznos információk a számára. Mindig jobb ismeretek, részletesebb előrejelzések birtokában volt, és sok időt töltött útvonaltervei kidolgozásával. A képernyőképek azt sem igazolják, hogy a Clarisse teljesítménytámogatást kapott volna a férjétől.

A Race Management csapata a Versenykiírás kivételes körülmények című cikkét (6.4.5. pont) alkalmazta a Banque Populaire hajó, vagyis Clarisse Cremer esetében is, amikor a verseny végén a nagy széllel és a rendkívüli időjárással kapcsolatos aggályok miatt információt adtak annak érdekében, hogy biztosítsák a versenyző és hajója biztonságát. Ez magában foglalta a beszélgetések engedélyezését, és itt a Banque Populaire hajó számára a többiekhez hasonlóan, a helyzet megoldása érdekében akár útvonal javaslatok adását is.

Clarisse Crémer a kokpitban – Fotó : Vincent Curutchet / BPCE

Clarisse kikérte Tanguy véleményét a cél megközelítése kapcsán, ám ez a biztonság kedvéért történt, és benne volt a szándékos lassítás lehetősége is, hogy elkerülje az apályt vagy az éjszakai érkezést a rossz időjárás miatt. Ezekre a problémákra a Race Management is figyelmeztetett minden érintett versenyzőt és parti csapataikat. Tehát az itt kapott információk már nem sértették a verseny szabályait.

Tanguy több útvonal lehetőséget is felvetett Clarisse-nek, saját kezdeményezésére. A nemzetközi zsűri úgy érzi, hogy ez nem volt bölcs vagy szükséges dolog, de elfogadja, hogy a szándéka ezekkel az volt, hogy tisztázzák Clarisse terveit, semmint tanácsot adjon neki, mit tegyen. Clarisse a férjénél sokkal szofisztikáltabb ás fejlettebb útvonal-tervező programot használt, mint Tanguy.

A Clarisse Crémer és Tanguy a versenyszabályok megsérétésére vonatkozó vádakat elutasították.

Furcsaságok

Tudom, bizonyára kötözködő vagyok, de összességében az ügy hagy némi rossz szájízt nálam. Nem az a problémám, hogy konkrétan Clarisse vagy Tanguy mit csinált.

Sokan rossz néven veszik, de az nem baj, hogy ha valaki szabálytalanságot észlel, akkor „óvást ad be”. Sőt! A tisztesség kifejezetten megköveteli ezt. Hiszen a versenyszabályok azt szolgálják, hogy a küzdelem egyenlő feltételek között történjen. Mindig adottak, a rendezők által kidolgozottak a játékszabályok, és aki aláírja a nevezési lapot, azzal ezt elfogadja, és a betartását megígéri. A jogos óvások a résztvevők jó játékfeltételeit védik, és aki ezeket megpróbálja kijátszani, azt ki kell zárni a játékosok közül.

Feljebb az „óvást ad be” kitételt azért írtam idézőjelbe, mert ezúttal nem ez történt. Nem az elnevezésében való különbséget tartom lényegesnek.

Ha én a vízen, verseny közbebn szabálytalanságot észlelek, akkor számos módon jeleznem kell, hogy óvok, majd ezt írásban be kell adnom. A személyesen, a vízen adott jelzésekkor, de az óvási szándék bejelentésekor és annak leírásakor is az óvó félnek – más szóval a vádlónak, aki ugyebár alapvetően a tisztességet képviseli, vagy azt szándékozik képviselni – mindvégig nyíltan fel kell vállalnia a személyazonosságát.

De hogyan lehet egy tisztességes társaságban, sőt, egy tisztességes és hangoztatottan demokratikus társadalomban név, konkrét személy arcvállalása nélkül beterjesztett váddal egyáltalán foglalkozni is? Mennyire lehet a tisztesség és a szabályos játék védelmezője az, aki nem vállalja fel leleplező szándékát? Igazak lehetnek-e az indítékai, vagy hamisak? Azért óv, mert önmagának akar előnyt kovácsolni, vagy valakit hátrányba hozni? Ha nem vállalja a vádló szerepét a nevével, akkor szinte biztos, hogy ez utóbbi a tettének indítéka, nem a tisztesség. Ha pedig ez így van, akkor miért foglalkoznak egyáltalán egy ilyen váddal?

Vagy, ha bármilyen bíróságon elfogadnak ilyen vádat, akkor miért nem az az első, vagy legalább csatlakozó tette az üggyel foglalkozó szervezetnek, hogy kiderítse a vádló kilétét is!

Ezért egy ilyen esetben nekem nem az elsődleges kérdés, hogy Clarisse és Tanguy helyesen járt-e el, netán csaltak-e.

A vitorlás sport az életnek nem valamiféle elszigetelt, egyedi területe. Soha nem lehet gyökeresen más, hanem annak valamiféle vetülete. Ami itt történik kicsiben, ugyanazok a folyamatok zajlanak nagyobb léptékben az adott országban, társadalomban, akár az emberiség egy hasonló morális elveket valló nagyobb közösségében is. Például a fejlett nyugati kultúrákban, ahová mi is tartozunk. Ami a vitorlázásban történik, fő vonalaiban ugyanaz jellemző az egész életünkre is.

Ezért nekem az a bajom, az a kérdés vetődik fel bennem, hogy a történelem során mely politikai rendszerek, milyen társadalmi helyzetben fogadták el, sőt támogatták a névtelen feljelentéseket. Bárki állítson össze magában mondjuk egy ötös listát az erre a kérdésre adható válaszokból!

Akkor esetleg itt tartunk? Vagy legalább is újra erre halad a világ?

Hol van ehhez képest az, hogy Clarisse mit tett? Ha a feje tetejére áll sem tudhat akkorát csalni a Vendée Globe szabályainak esetleges megsértésével, mint amekkora kárt okoz, amilyen veszélyt jelentenek nem csak az adott verseny tisztességére, de az egész nem-vitorlás világunkra, mindennapi életünkre is a névtelen feljelentők, a mögöttük álló irigyen savanyú egyetértők, a lehajtott fejjel törtetők és számítók, a jóindulatú hülyék, és az „igazság” nevében álszent módon fedezékből arctalanul kiabáló amorális emberek cselekedetei.

Egykori gimnáziumi magyar tanárnőm megdorgálna ezért az utolsó, végtelenül hosszú összetett mondatért.
Tehát megpróbálom inkább egy Rejtő-idézettel, az Elátkozott part című regény első soraival befejezni a fenti okoskodásomat. Mert olyan sokszor eszembe jut, amikor a híreket olvasom… Persze, a tanárnő Rejtő Jenőt, vagyis P. Howardot sem oktatta. Talán veszélyes olvasni.

„A Török Szultán már két napja nem ment ki az utcára, mert valaki ellopta a nadrágját. Ezt a ruhadarabot nehéz nélkülözni, ha valaki sétálni megy. – Mi a tanulság ebből?
Nem tudom.
De, egészen bizonyos, hogy az ügy mögött tanulságos következtetések húzódnak meg.
Mert ha a Török Szultán nadrágját nem lopják el, vagy ha Tuskó Hopkins jobban ügyel a saját ruházatára, akkor néhány ember, sőt egy kis birodalom sorsa is másképpen alakul. Ilyen rejtélyek húzódnak meg olykor egy nadrág hátterében.

Ruji

 










Szállások

Kövess minket Instagramon!

Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!