A tavaszi virágzás varázslata: tündöklő magnóliák a szegedi Széchényi téren

Szeged

2024. március 7. Halász Gabi Nagy Andrea

Megosztás:

Ahogy a tél leple lehull, és a tavasz első sugarai beköszöntenek, Szeged városa egy különleges természeti jelenség színhelyévé válik.

A magnóliafák virágzása mindig is lenyűgözte az embereket szerte a világon. Ezek a ősi növények (a kutatások szerint a magnóliák története egészen i.sz. 650-ig vezethető vissza) a tavasz egyik első hírnökeiként ismertek. Virágaik széles színválasztékban pompáznak, az érzékeny fehértől a gazdag rózsaszínig, és egyedülállóan illatosak.

A Széchényi téren található magnóliák különösen figyelemre méltóak azzal, ahogyan teljes virágukban állva átformálják a teret egy mesés virágkertté.

3 / 7

A tavaszi virágzás varázslata: tündöklő magnóliák a szegedi Széchényi téren

FOTÓ: Nagy Andrea

Az első példányokat a századforduló után Kállay Albert, Szeged akkori főkertésze hozatta Hollandiából. Ezek azonban még a mostani szökőkút helyén pompáztak, s egy átültetés során sajnos elpusztultak. A 30-as években azonban újakat ültettek, amelyek azóta is nagyon jól érzik magukat a városháza előtt. Bár a szegediek csak tulipánfaként emlegetik a gyönyörűségeket, ezek valójában magnóliák, nagyvirágú vagy rózsás liliomfák.

A magnólia hatalmas, húsos szirmú virágai még lombfakadás előtt nyílnak és fagymentes időben tíz napig, két hétig pompáznak.

Ezek a fák a liliomfafélék (Magnoliaceae) családjába tartoznak, amely egyike a legősibb kétszikű zárvatermő családoknak, neve Pierre Magnol (1638-1715), francia botanikus emlékét őrzi. A ma élő Magnolia nemzetséghez tartozó fajok és azok fajtái Észak-Amerikából, illetve Kelet-Ázsiából származnak. Az ázsiai és amerikai csoport tulajdonságaiban jelentősen eltér egymástól.

7 / 7

A tavaszi virágzás varázslata: tündöklő magnóliák a szegedi Széchényi téren

FOTÓ: Nagy Andrea

Az Észak-Amerikában honos fajokra erőteljes növekedés, nagy termet, és a tavirózsákra emlékeztető virág jellemző. Ezek a fák a lombozat kifejlődése után hozzák virágaikat. Leveleik akár 20-30 centiméteresek is lehetnek. A mi klímákon fagyérzékenységük és páraigényük miatt nem érzik jól magukat.

A Kelet-Ázsiából származó fajok gyengébb növekedésűek, viszont a fagyzugos területektől eltekintve, jól áttelelnek. Általában nagyobb cserje vagy kisebb fa méretűek, és jellemző rájuk a széles, terebélyes forma. A nemzetség ezen képviselői hazánkban üde talajú erdők alsóbb koronaszintjében élnek vadon.

Ha teheti, látogasson el Szegedre ebben az időszakban, hogy személyesen is megtapasztalhassa a magnóliák lenyűgöző szépségét, és merüljön el a város kulturális gazdagságában, látnivalóiban.

Kapcsolódó