A Bugaci Aranymonostor Látogatóközpontjának átadása új fejezetet nyithat a térség turizmusa és a régészeti kutatások történetében. Az 1,4 milliárd forintos hazai és Európai Uniós forrásból megvalósult projekt olyan világszínvonalú létesítményt hozott létre, amely bemutatja a több mint egy évtizede tartó ásatások során feltárt Árpád-kori monostor és a körülötte elterülő település egykori életét, valamint az ott előkerült leleteket.
A 2010 októberében kezdődött ásatások eredményei nemcsak a régészet szerelmesei számára kínálnak izgalmas felfedezéseket, hanem mindenkinek, aki érdeklődik Magyarország 12. századi élete iránt. A látogatóközponthoz kapcsolódó beruházás pedig azt tette lehetővé, hogy méltó módon kerüljön bemutatásra az az egykori élet, amikor ez a térség gazdasági és kulturális központ volt a maga korában. A látogatóközpont kialakítása ezért nem csak Bugac, hanem a teljes vármegye turisztikai életében is mérföldkövet jelent.
A fejlesztés második üteme várhatóan júniusban fejeződik be, amelyet további fejlesztések követnek. Ezek között szerepel egy kilátó, kemping és fogadóépület kialakítása, valamint a romterület rendezése. Ezek a fejlesztések még jobban kiemelik majd a terület történelmi jelentőségét és turisztikai vonzerejét. A negyedik ütemben tervezett monostor építése Árpád-kori technológiákkal pedig a kor hű rekonstrukcióját célozza.
Az Aranymonostor Látogatóközpont építészeti megformálása különleges: lapos, kerek, rovátkolt ezüst oldalával a homokban fellelt pénzdarabokra emlékeztet, miközben formája a kolostorok kerengőire is utal. Az épület földszintes kialakítása teljes akadálymentességet biztosít, míg a korszerű technológiai és szerkezeti megoldásai energiahatékonyságot garantálnak.
Fotó: Facebook
A látogatóközpont fontos üzenete, hogy felhívja a figyelmet a helyszín stratégiai és kulturális jelentőségére a magyar történelemben. Az 1050-es években kezdődött élet Péterin, ami valószínűleg királyi betelepítés eredményeként jött létre. A Becse-Gergely nemzetség által 1130 és 1140 között alapított rendi monostor és a település a Duna-Tisza köze szakrális és gazdasági központjává vált a 12-13. század fordulójára. A terület jelentőségének a 1241-42-es tatárjárás vetett véget, amely után a helyszín és környéke feledésbe merült, mígnem a régészeti feltárások újra napvilágra hozták ezt a különleges történelmi korszakot. A Bugaci Aranymonostor Látogatóközpont tehát nemcsak egy múzeum vagy kiállítótér, hanem egy élő történelmi emlékhely, ahol a látogatók megismerhetik és átélhetik Magyarország Árpád-kori életét és megismerhetik gazdagságát.
Kocsis Erika
