Az Úrkúti-őskarszt Magyarország egyik geológiai és természeti kincse a Déli-Bakony lankáin.

E terület nem csak földtudományi szempontból rendkívüli, de a túrázók és természetjárók számára is felbecsülhetetlen értékekkel bír.

HIRDETÉS

A karsztos táj jellegzetes formái, mint a sziklafalak, mély hasadékok és barlangok, lenyűgöző látványt nyújtanak, s nem csak a földtudományok iránt érdeklődők számára kínál értékes ismereteket, de a természet szerelmeseinek is felejthetetlen élményt nyújt a változatos táj és az élővilág gazdagsága.

Az Úrkúti-őskarszt története és földtani jelentősége

Az Úrkúti-őskarszt, amelyet már 1951-ben országos jelentőségű természeti értékként védelem alá helyeztek, egy geológiai különlegesség, amely nemcsak hazánkban, hanem nemzetközi szinten is páratlan. Ennek a területnek a földtani struktúrája alig szenvedett kárt a mangánérc manuális bányászata és a korlátozott robbantások miatt, így az ősi karsztformák nagy része érintetlen maradt.

A Bakony több, mint 100 millió éven keresztül trópusi éghajlaton feküdt. A jura korszakban a területet tenger borította, amely üledékeiből az itt található kőzetek kialakultak. Amikor a víz visszahúzódott a kréta korban, a szárazföldi lepusztulás – a karsztosodás – megkezdődött. A felszínt aztán agyagos, szenes üledékek fedték be és így megőrizték a kialakult formációkat a későbbi erodálástól.

A különleges trópusi éghajlatot idéző karszt formációk csak a 20. században, 1920-tól kezdődően kerültek felszínre, amikor mangánércet kezdtek bányászni a Csárda-hegy oldalában.

3 / 7

Úrkúti-őskarszt: felfedezőút Magyarország természeti kincsében

FOTÓ: Kelepeisz Staub Ildikó

FOTÓ: Kelepeisz Staub Ildikó FOTÓ: Kelepeisz Staub Ildikó FOTÓ: Kelepeisz Staub Ildikó FOTÓ: Kelepeisz Staub Ildikó FOTÓ: Kelepeisz Staub Ildikó FOTÓ: Kelepeisz Staub Ildikó FOTÓ: Kelepeisz Staub Ildikó

A Dunántúli-középhegységben, különösen a Bakony régióban, a bauxitbányászat feltárt néhány kréta-kori óriás karsztformációt, amelyekben az érc előfordul. Többségük azonban újra be lett temetve és a területet rehabilitálták, így csak térképeken, fényképeken és kutatási jelentésekben maradtak fenn. Az Úrkúti térség karsztjai azonban különlegesek és részben védett természeti területek.

Az Úrkúti kőzetfalak időjárásnak ellenállóak, és a bauxitos karsztoktól eltérő geológiai jellemzőkkel rendelkeznek. A terület különösen alkalmas a jura kori mangánérc keletkezésének és a paleokarszt formáinak bemutatására, tudományos kutatásra, valamint az oktatás számára.

Az Úrkúti-őskarszt nem csak földtani jelenségeiről híres, hanem különleges biológiai sokféleségéről is. Ez a terület egyfajta biológiai menedékként szolgál, ahol számos ritka és endemikus faj található meg, amelyek alkalmazkodtak a karsztos környezet egyedi feltételeihez. Sajátos mikroklímájának köszönhetően mohák és páfrányok díszítik a lyukacsos sziklafalakat, de számos más nyirkosságot és árnyékot kedvelő ritka és védett növényfajt is találunk itt.

Az Úrkúti-őskarszt természetvédelmi terület 2013-ban az év földtani értéke lett.

6 / 7

Úrkúti-őskarszt: felfedezőút Magyarország természeti kincsében

FOTÓ: Kelepeisz Staub Ildikó

Látogatási tippek és gyakorlati információk

Az Úrkúti-őskarszt egész évben látogatható, de a legkedvezőbb időszak a tavasz vége és a kora ősz, amikor az időjárás mérsékelt és a növényvilág is a legvonzóbb. A nyári hónapokban a magas hőmérséklet és a turisták nagyobb száma miatt ajánlott a korai reggeli vagy késő délutáni órákat választani a túrázásra.

Az őskarszt területe szabadon megközelíthető, s 2013-ban egy tanösvényt is kialakítottak: a Csárda-hegyi tanösvény 6 állomásból áll és körülbelül egy kilométer hosszú, melynek bejárása 45 és 60 perc közötti időt vesz igénybe. Az útvonal bejáratát könnyedén fel lehet ismerni a fa kerítés és kapu alapján, ami a tanösvény első állomásához vezet. Itt az út kezdeténél jobbra kell kanyarodni, és ezen az útvonalon haladva rövidesen fa lépcsőkhöz érkezünk. A karszt területére érve hatalmas, több tíz méter magas sziklafalak emelkednek. A lépcsők mellett vagy a szurdok alján sétálva megcsodálhatjuk a jurakori leleteket. A visszaút ugyanazon a lépcsősoron vezet felfelé, és innen a tanösvény negyedik állomását érintve folytatódik a szurdok szélén. Bár az útvonal két irányban is járható, ajánlott az állomások számozásának megfelelően haladni.

Ha figyelmesen szemléljük a sziklafalakat, rálelhetünk az egykor a tengerfenéken élő állatok lenyomataira is.

A túraútvonal rövid, ám egy igazi erdei környezeten halad át, ahol a karszt jellemzői miatt az ösvények és lépcsők nedves időben csúszóssá válhatnak. Ezért fontos, hogy az időjáráshoz megfelelő, csúszásbiztos talppal rendelkező, kényelmes túracipőt viseljünk, ami biztosítja a komfortérzetünket a kirándulás során.

Megközelítés

Úrkútra Ajka felől érkezve, a Rákóczi utcáról balra kanyarodunk a Mester utcára, majd az első utcán, Tüzér utca, jobbra fordulva érünk az őskarszt bejáratához. De mehetünk a Mester utca utáni, Gubiczahegy utcán is.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.