Udvar-kő-barlang: Dante pokla a Bükkben

Itthon

2024. április 26. Halász Gabi Orsolya Varga

Megosztás:

A Bükk-fennsík Kis-fennsíkján, ahol a csendet csak a madarak csiripelése töri meg, egy különleges kincset rejt a föld: az Udvar-kő-barlangot.

Ez a hatalmas, mohos sziklafalakkal körülvett tölcsérszerű karsztformáció, amelyet a helyiek és a természetjárók Dante poklának is neveznek, valóban magával ragadó. A boltíves kőkapun át leereszkedve egyenesen a hegy gyomrába jutunk, ahol a gigantikus mészkőtáj karsztjelenségei tárulnak elénk.

A barlang egy beszakadt víznyelő, melynek mennyezete beomlott, így hozva létre egy mély katlant. A barlang sziklafalait különleges kalcitkiválások és borsókövek díszítik, melyek egy varázslatos világot nyitnak meg előttünk. A lejtmenet során a 18 méter mély katlan aljára juthatunk, ahol a sziklakatlan peremére nyíló kürtő kínál lenyűgöző kilátást.

1 / 9

Udvar-kő-barlang: Dante pokla a Bükkben

FOTÓ: Orsolya Varga

A barlangokat gyakran emlegetik a földtörténeti folyamatok élő dokumentumaiként, hiszen kialakulásuk és fennmaradásuk közvetlen betekintést enged a régmúlt geológiai eseményeibe.

Az Udvar-kő-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjainak egyike, az ország egyetlen ismert szakadéktöbre.

Mi is az a víznyelő?

A víznyelők, amelyeket töbröknek is neveznek, tipikusan karszthegységek olyan területein alakulnak ki, ahol a csapadékvíz nem talál természetes útvonalat a lefolyásra. A kőzetek repedéseibe szivárgó víz hosszú évszázadok vagy akár évezredek alatt járatrendszereket és barlangi termeket alakít ki, amíg ismét a felszínre nem kerül, már forrásvízként a hegyláb közelében. Az ilyen típusú csapadékvíz folyamatosan formálja a kőzetet, amíg olyan üregeket nem hoz létre, amelyek már nem képesek tartani a felettük lévő súlyt, és így összeomlanak. Az Udvar-kő barlangja egy szemléletes példa erre a folyamatra: a nyelő kapujához közel, a felszín alatt négy-öt nagy járat találkozott, amelyeknek a vize egy nagy méretű termet vájt és oldott ki a triász időszaki mészkőben. Ennek a felszínhez közel kialakult barlangteremnek a mennyezete omlott be és így jött létre az Udvar-kő.

A barlang belseje

A barlang kapuja 3-3,5 méter széles és 1,5-2 méter magas. A szakadéktöbör függőleges falú, 18-22 m átmérőjű és 18 m mély. A kapujához közel, két-három méter magasan rövid üregek nyílnak. Az Udvar-kő délkeleti alján lévő nyelőjárat felett egy 12 méter hosszú kürtő nyílik a sziklakatlan peremére. A katlan felett sok, kis méretű üreg és rövid átjáró nyílik a mészkőfalban. Arra, hogy egykor barlang volt, ezek a cseppkő bekérgeződéses barlangroncsok, valamint a lejárati sziklakapu lehet a bizonyíték.

7 / 9

Udvar-kő-barlang: Dante pokla a Bükkben

FOTÓ: Orsolya Varga

A barlangterem sajátos mikroklímával rendelkezik: a hőmérséklet itt nyáron akár 10-14 °C-kal is alacsonyabb lehet, mint a környező területeken. A sziklakatlan falait mohák és páfrányok borítják, biztosítva a tömlősgombák és májmohák számára ideális élőhelyet. Télen a barlang hócsapdaként funkcionál, ahol hosszú hónapokig megmaradhat a jéggé fagyott hó.

A barlang hatalmas sziklakapuja és néhány oldalfülkéje a múlt idők tanúi, melyek ma is lenyűgözik az ideérkezőket. Az Udvar-kő különlegessége és védettsége miatt a katlan megközelítése csak megfelelő körülmények között ajánlott, különös tekintettel a biztonságos túrafelszerelésre és a fokozott odafigyelésre.

Megközelítése:

Az Udvar-kő a Kis-fennsík szívében helyezkedik el, a piros kereszt turistaút mentén. A legkönnyebben a Garadna-völgyből, a Lillafüredi Pisztrángteleptől indulva érhető el, ahol autóval, busszal vagy kisvasúttal is megközelíthetjük a kiindulópontot. A mintegy három kilométeres túra 138 méter szintemelkedést tartalmaz, így kisebb kihívást jelenthet a kevésbé gyakorlott túrázók számára is.

Kapcsolódó